A hepehupás Zilahon születtem 1980-ban. Édesapám Kürti István, édesanyám Püsök Gizella. Erdély nagyon sokat jelent számomra, a transzilván emberek nagyon barátságosak. A jó öreg Meszes mindannyiunkat visszavár.

Gyermekkorom évei többé-kevésbbé felhõtlenek voltak, viszont az 1996os év nagy változásokat hozott magával. Édesapám megbetegedése majd késõbbi halála és édesanyám azutáni Magyarországra való költözése sok változást idézett elõ életemben.

A gimnáziumban idegen nyelvekre fektettem a hangsúlyt. Igy barátkoztam meg az angol nyelvvel és a már azelõtt kedvelt némettel. A német órákat kedvelve egy német tagozatú egyetemet választottam tanulmányaim folytatásaként.

Kolozsvár kiszélesítette a látókörömet, megváltoztatta gondolkodás módom. Sokat változik az ember, ha idegen környezetbe kerül.

A történelem és a könyvtárszak belopódzott életembe, látogatva a Babeş-Bolyai egyetem szemináriumait. Döntõ pillanatnak számít a 2002es év, amikor is befejeztem a kolozsvári tanulmányaimat.


Tevékenykedtem a kolozsvári tv német adásában, késöbb történelmet tanítottam egy zilahi iskola német tagozatán.

2004ben beteljesedett egyik álmom. Felvettek az ausztrai Duna Egyetem bölcsész karára, ahol mai napig is folytatom tanulmányaim. A tanulás mellett lehetõségem adódott a svájci ETH Könyvtárban is tevékenykedni.

A Jó Isten mindannyiunkat megsegít!